Az automatikus sebességváltók kényelmet és könnyedséget nyújtanak a vezetők számára. Ugyanakkor,...
Olaj viszkozitás: a legfontosabb tudnivalók
A vezérműszíj csereperiódus jelentősége és menete
A vezérműszíj az autó motorjának kritikus alkatrésze, amely biztosítja a motor szelepjeinek és...
Autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei: útmutató
Akik rendelkeznek autóval, azok számára nyilvánvaló, hogy a generátor a gépjármű egyik roppant...
DSG váltó hibák: a leggyakoribb esetek
A DSG váltók egyre népszerűbbek az autógyártók körében, mivel egyaránt javítják a gépjármű...
Autó karbantartás kezdőknek: mikre figyeljünk?
Csakúgy, mint minden gépet, a személygépkocsikat is rendszeresen ápolni kell. Az autó karbantartás...
Autó klíma hibák: gyakori okok és jelek
A gépjármű légkondicionáló berendezése egy igen értékes alkotóelem, különösen a nyári hónapokban....
KPM vizsga: mit kell tudni róla?
A KPM vizsga – manapság nem ritkán NKH vizsga – a Nemzeti Közlekedési Hatóság által felügyelt...
Műszaki vizsga érvényessége: a legfontosabb tudnivalók
Akik rendelkeznek gépjárművel, azok számára egyáltalán nem ismeretlen a műszaki vizsga. Ezen...
Hibajelzések a műszerfalon: mit jelentenek?
A hibajelzések a műszerfalon számos lényeges információval szolgálnak a sofőr számára, ezért...
Külföldről autó behozatal: hogyan zajlik 2021-ben?
A 2021-es év számos változást hozott azok számára, akik külföldről autó behozatalán gondolkodnak....
Szeretné igénybe venni szolgáltatásaink egyikét?
Ha problémája van az autójával, bátran vegye fel velünk a kapcsolatot!
Gépjárművünk motorjának védelméhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az olaj viszkozitás fogalmával és meg tudjuk határozni autónk számára a megfelelő viszkozitású olajat. Írásunkban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, az olaj viszkozitásának különböző típusait, és azt, hogyan találhatjuk meg az ideális változatot gépkocsinknak.
Olaj viszkozitás jelentése
A viszkozitás általános értelemben bármelyik folyadék ellenállásának a mértéke. Egészen pontosan a viszkozitást kétféleképpen kategorizálhatjuk: ez alapján megkülönböztetünk kinematikus és dinamikus viszkozitást. Előbbi a folyadéknak a gravitáció miatti áramlással és nyírással szembeni ellenállása – ha egy adott kenőanyag viszkozitása alacsonyabb, akkor az gyorsabban fog folyni. Például, ha két edényt megtöltünk vízzel és sziruppal, észrevehető, hogy a víz gyorsabban folyik az alacsonyabb viszkozitása miatt. Az olaj magas hőmérsékletű viszkozitási fokozatát a kinematikai viszkozitás határozza meg (innen származik a „30” az 5W30 szintetikus olajban). Alternatív megoldásként létezik dinamikus viszkozitás, amely lényegében azaz energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy egy tárgyat a kenőanyagon keresztül mozgassunk. A dinamikus olaj viszkozitás mérése a Cold Crank Simulator teszttel történik, és az olaj alacsony hőmérsékletű viszkozitási fokozatának meghatározására szolgál (ez lenne az „5W” a már fent említett 5W30 motorolaj példában).
A motorolajok minőségi
A motorolaj minőségének és az olaj viszkozitásának leírására az Autómérnökök Társasága (Society of Automotive Engineers – SAE) által kifejlesztett skála szolgál. Gyakorlati szempontból az olaj minősége és viszkozitása kifejezések ugyanazt taglalják, csakúgy, mint az „olaj súlya”. Tehát egy SAE30-as olaj is 30 tömegű, mint egy 10W30-as olaj. Utóbbiak gyorsabban áramlanak, mint a vastagabbak, és a mérnökök úgy is tervezik meg a motorokat, hogy egy bizonyos minőségű motorolajjal működjenek.
Mit jelent a viszkozitási index?
A viszkozitási index (VI) arra utal, hogy a hőmérséklet ingadozása mellett az olajok viszkozitása mennyire változik meg. A kenőanyag VI értékét 40-, illetve 100 Celsius fokon mérik – amennyiben az olaj viszkozitása nem változik ezen értékek között sokat, akkor az adott folyadéknak magasabb VI értéke lesz, és fordítva. A szintetikus termékek általában magasabb VI besorolást kapnak, miután stabilabban viselkednek változó hőmérséklet esetén.
Motorolaj viszkozitás: hogyan hat a motorra?
Motorvédelem szempontjából az olaj viszkozitása a legfontosabb tulajdonság – ez határozza meg ugyanis, hogy a motor kenőanyaga hogyan reagál a fordulatszám, a nyomás és a hőmérséklet változásaira. A téli időszakban például nehezebben lehet beindítani reggel az autót. Ennek azaz oka, hogy a hidegebb hőmérséklet hatására a kenőanyagok besűrűsödnek, és több energiát igényel a keringés a csökkent áramlás miatt. Az eredmény, hogy a jármű főtengelyének sűrű olajat kell átnyomnia ahhoz, hogy elég gyorsan forogjon az elinduláshoz. Sajnos ez a jelenség a motor alkatrészeinek kopását és elhasználódását okozhatja. Amennyiben azonban melegebb az idő, az olaj hígabbá válik, és könnyebben képes keringeni a rendszerben.
Mi történik akkor, ha az olaj viszkozitás nem megfelelő?
Attól függően, hogy az olaj viszkozitása túl magas vagy túl alacsony, számos problémát tapasztalhatunk. Ide tartozik például a gyenge üzemanyagfogyasztás, a fokozott motorkopás, vagy a megnövekedett vegyi károsodás.
Alacsony viszkozitású olaj
Az alacsony viszkozitású motorolaj túl híg lehet, így idővel veszélyeztetni fogja a motor védelmét. Előfordulhat, hogy egy vékony kenőanyag nem képes megfelelően kitölteni a motorelemek közötti hézagokat, hogy megakadályozza azok érintkezését – ezeket a hatásokat a túlzott igénybevétel és a szélsőséges hőmérséklet csak tovább rontja. Amikor ugyanis a hőmérséklet emelkedik, az olaj hígul. Ha az olaj már eleve hígabb, mint amilyennek lennie kellene az adott jármű motorjához, akkor a megnövekedett hő miatt a motorolaj nem tud elég vastag filmréteget képezni ahhoz, hogy megakadályozza a fém fémmel történő érintkezését. A járműhöz túlzottan híg olaj használata a motor alkatrészeinek elhasználódásához és elégtelen olajnyomáshoz vezet, miután vihetjük is autónkat egy motorjavításra.
Magas viszkozitású olaj
Sajnos sok gépjármű tulajdonos követi el azt a hibát, hogy azt feltételezi, a nagyobb viszkozitású olaj mindig a legjobb választás. Általános tévhit azonban, hogy a sűrűbb olaj minden esetben jobb védelmet nyújt gépjárművünk számára. Először is: a sűrűbb olajok sokkal nehezebben keringethetők a motorban, ami jelentősen csökkenti a jármű üzemanyagfogyasztásának hatékonyságát. Nem is beszélve arról, hogy megnehezíti a kocsi indítását is, amiből következik a nagyobb motorkopás.
Ahogy a hígabb olajok még rosszabbá válnak meleg időben, ugyanúgy a sűrűbb olajok hátrányai is megmutatkoznak a hidegebb hónapokban. Amikor a hőmérséklet csökken, az olaj sűrűbbé válik, ami jelentősen megterheli az akkumulátort, és előfordulhat, hogy nem is tudjuk elindítani a járművet. Végezetül egy másik hátránya a nagy viszkozitású olajoknak, hogy nem képesek megfelelően átadni a hőt a motor alkatrészei között úgy, mint a hígabb olajat. A vastagabb olaj növelheti a belső hőmérsékletet, ami végső soron a motor meghibásodásához vezet, miután elzáródhatnak az olajjáratok.
Olaj viszkozitás: hogyan válasszuk ki az ideális kenőanyagot?
Ahogy már említettük: a motorolaj viszkozitása kulcsfontosságú a motorvédelem szempontjából. Szerencsére az ideális kenőanyag kiválasztása nem egy bonyolult dolog, így mindenki könnyen meghatározhatja gépjárműve számára a szükséges viszkozitású olajat. Amennyiben nem vagyunk biztosak a dolgunkban, a legegyszerűbb mindig megkérdezni egy szakembert, illetve megnézni az autó használati útmutatóját.
A kézikönyv gyakran több lehetőséget is felsorol az időjárás függvényében. Az útmutató javasolhat például melegebb időre 5W30-as szintetikus olajat, míg hidegebb időjárás esetén mondjuk 0W30-as fajtát. A kézikönyvben jegyzett típusú motorolajok viszont kivétel nélkül mind megfelelnek az autó számára. Lehetséges az útmutatótól eltérű motorolajat is használni, ehhez azonban már muszáj megérteni, hogy mit jelentenek a különféle viszkozitásokat jelző számok.
Mit jelentenek az 5W30-as és hasonló jelzésű motorolaj viszkozitások?
Az 5W30-as kenőanyag esetében az „5W” az olaj hideg hőmérsékleten („W” – winter, vagyis tél) való áramlási sebességére utal. Minél alacsonyabb ez a szám, annál könnyebben tud folyni a folyadék hideg időben. A másik érték – esetünkben a 30-as szám – az olaj áramlási képességét jelzi a jármű normál üzemi hőmérsékletén, vagyis 100 Celsius fokon. Ha ez a szám nagyobb, az azt jelenti, hogy az olaj üzemi hőmérsékleten sűrűbb tud maradni. Tehát egy 5W30-as és egy 0W30-as olaj viszkozitás esetében üzemi hőn mind a két típusú kenőanyag ugyanúgy működne, utóbbi azonban jobban folyna hideg időben.
Hagyományos vagy szintetikus olajat használjunk?
A mai modern motorolaj készítmények körülbelül 80%-ban alapolajból és 20%-ban adalékanyagokból állnak. Az alapolaj lehet hagyományos, szintetikus vagy a kettő keveréke. Az adalékok közé tartoznak a különféle mosószerek, diszpergálószerek, antioxidánsok, súrlódásmódosítók, viszkozitási index javítók, inhibitorok, kopásgátló adalékok és még sok minden más. A hagyományos olajat csak nyersanyagból finomították, és több szennyeződést is tartalmaz. Az adalékok segítenek az olaj tulajdonságait javítani, hogy biztosítsák a megfelelő motorvédelmet.
A szintetikus olajat további eljárások segítségével kémiailag módosították ennek eredményeképp a molekulák alakja és mérete egységesebb, kevesebb szennyeződéssel. Technikai szempontból a szintetikus motorolajok jobban teljesítenek magas és alacsony hőmérsékleten egyaránt, és általában nagyobb teljesítményű adalékanyagokkal készülnek.
A különféle viszkozitású motorolajok használatának következményeit megérteni kritikus annak érdekében, hogy a jármű és a motor még sokáig megfelelően működhessen. Vannak még ugyan egyéb szempontok is, amelyeket figyelembe kell venni, pl. hogy milyen gyakran kell olajat cserélni. Azonban a motorolajok viszkozitása mindenképp az egyik legfontosabb prioritás kell, hogy legyen a jármű karbantartása során.
Érdekesnek találta cikkünket? Akkor olvassa el a műszaki vizsga érvényességéről a legfontosabb tudnivalókat!